1132 Budapest Váci út 30.
központ telefonszám: 06 1 237 2200
fax: 06 1 239 6171
Banksz.szám:  10032000-00290249-00000000

vakbarát verzió

Keresés az oldalon

Elektronikus Ügyintézés


Tájékoztatás

Az Egészségbiztosítási Felügyelet által a gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ismertetők részére kiállított ismertetői igazolványok hátoldalán 2009. július 1-jétől az elnöki helyett az elnökhelyettesi aláírás és pecsét szerepel.

 

Az Egészségbiztosítási Felügyelet részt vesz az Új Magyarország Fejlesztési Államreform Operatív Program keretében meghirdetett „Romák foglalkoztatása a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban” című normatív pályázatban. A Felügyelet a program keretében 2010. február 15-étől 5 fő munkatársat foglalkoztat.

Archívum »


Indikátorrendszer
Intézményi várakozási idők böngészése


Linkek


2009. augusztus

Indikátorok 2009 - promóciós nyomtatvány Egészségére

EbF Kártya 2009 - promóciós kiadvány Egészségére

Adobe Reader letöltés

Honlapunkon egyes dokumentumok PDF formátumban tölthetők le. Olvasásukhoz az Adobe Reader ingyenes szoftver szükséges:

Adobe® Reader® letöltése


Egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos kérdések

1. Mikor írhat fel az orvos 3 hónapra elegendő gyógyszeradagot?

Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet alapján az orvosnak a rendelt gyógyszer mennyiségét úgy kell meghatároznia, hogy a beteg szakszerű gyógykezeléséhez szükséges legközelebbi orvosi vizsgálatig elegendő legyen. Az orvos egy vényen, egyszeri kiváltásra 30 napra elegendő gyógyszermennyiséget rendelhet.

Azonban krónikus betegség vagy állapot kezelése során,

  • amennyiben a gyógyszer tartós - előre láthatóan legalább 3 havi folyamatos - alkalmazása szükséges, és
  • a gyógyszer tartós alkalmazásától az adott beteg esetében az előzetes kezelési tapasztalat alapján megfelelő hatás várható, valamint
  • a vény kiváltására nyitva álló időtartam alatt - előre láthatóan - nem szükséges a beteg állapotának olyan orvosi ellenőrzése, amely a rendelt készítmény alkalmazását alapvetően befolyásolhatja,

az orvos 30 napot meghaladó mennyiségű gyógyszert – legfeljebb 3 havi időtartamra, vényenként 1 havi mennyiségben – is rendelhet.

Az orvos - kivételesen, betegellátási érdekből - a gyógyszer alkalmazásának szükségességéig terjedő időtartamra, de legfeljebb egy évre elegendő gyógyszermennyiséget rendelhet egy vényen, amennyiben az a beteg különleges élethelyzetére tekintettel indokolt, a gyógyszer tartós alkalmazása szükséges, és a gyógyszer tartós alkalmazásától az adott beteg esetében az előzetes kezelési tapasztalat alapján megfelelő hatás várható.

A gyógyszeradag több hónapra való rendelése azonban orvosszakmai kérdés, ez lehetősége és nem kötelezettsége az orvosnak, és e lehetőséggel is csak akkor élhet, ha a többhavi gyógyszerrendelés fenti feltételei fennállnak.

2. Mikor kell beutaló az ellátás igénybevételéhez, és mikor nem?

Sürgősségi ellátást nem igénylő esetekben orvosi beutaló nélkül is jogosult igénybe venni a szakorvosi rendelő által nyújtott

  • 1. bőrgyógyászati,
  • 2. nőgyógyászati,
  • 3. urológiai,
  • 4. pszichiátriai és addiktológiai,
  • 5. fül-, orr-, gégészeti,
  • 6. szemészeti,
  • 7. általános sebészeti és baleseti sebészeti,
  • 8. onkológiai szakellátást,
  • 9. az első alkalommal beutalás alapján igénybe vett bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó és onkológiai gondozó, valamint kúraszerű ellátás keretében gondozásba vettként a nyújtott ellátást.

Szakellátásra beutaltként újabb orvosi beutalás nélkül jogosult igénybe venni a járóbeteg-szakellátásokat akkor is, ha annak keretében ismételt ellátása indokolt. Az ismételt ellátás indokoltságát a járóbeteg-szakellátás orvosa rögzíti az egészségügyi dokumentációjában (pl. ambuláns lapon) és erről írásban tájékoztatja Önt mint érintettet. Ilyenkor beutaló helyett tehát az ismételt ellátás szükségességére utaló szakorvosi dokumentumot kell magával vinnie a kontrollvizsgálatra.

A fentiekben felsoroltakon kívül a többi szakellátás csak beutalóval vehető igénybe. A laboratóriumi vizsgálat és az ún. képalkotó diagnosztikai ellátás (pl. mellkasröntgen, ultrahang vizsgálat) minden esetben csak beutaló alapján végezhető el.

3. A kontrollvizsgálatra szükséges-e újabb beutalót vinni?

Sürgősségi ellátást nem igénylő esetekben – orvosi beutaló nélkül is jogosult igénybe venni az első alkalommal beutalás alapján igénybe vett bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó és onkológiai gondozó, valamint kúraszerű ellátás keretében gondozásba vettként a nyújtott ellátást.

Ezen kívül szakellátásra beutaltként ismételt orvosi beutalás nélkül veheti igénybe a járóbeteg-szakellátást, ha annak keretében ismételt ellátása indokolt. Az ismételt ellátás indokoltságát a járóbeteg-szakellátás orvosa rögzíti az egészségügyi dokumentációjában (pl. ambuláns lapon, kórházi zárójelentésen) és erről írásban tájékoztatja Önt mint érintettet.

A fenti esetekben tehát nincs szükség újabb orvosi beutalóra.

4. Szükséges-e beutalót vinnem magammal, ha a közgyógyellátás vagy éppen rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges szakvélemény beszerzése céljából keresem fel a szakorvosomat?

Nem, mivel azokban az esetekben, amikor valamilyen társadalombiztosítási ellátásra, jogszabályban meghatározott szociális juttatásra vagy kedvezményre (pl.: közgyógyellátásra, rokkantsági nyugdíjra, magasabb összegű családi pótlékra, rehabilitációs járadék, ápolási díj stb.) való jogosultság megállapításához szükséges Önnek a szakvélemény (igazolás) elkészítése, beutaló nem szükséges.

5. Kihez fordulhat az egészségbiztosítási jogviszonyának ellenőrzésével kapcsolatban?

A jogosultság rendezésével kapcsolatban a biztosított lakóhelye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárnál kérhető felvilágosítás.

A jogviszony rendezése kezdeményezhető:

  • elektronikus úton az ügyfélkapu TAJ-szolgáltatások menüpontján keresztül,

  • levélben, az OEP honlapjáról (www.oep.hu) letölthető nyomtatvány kitöltésével és a lakóhely szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárhoz (REP) történő beküldésével,

  • személyesen a lakóhely szerint illetékes REP ügyfélszolgálatán.

6. A gépjármű-vezetői alkalmassági vizsgálatért mennyi térítési díj kérhető?

A járművezetői alkalmassági vizsgálatok nem vehetők igénybe az Egészségbiztosítási Alap terhére, ezért az orvos a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 3. pontja szerint a gépjármű-vezetői alkalmassági vizsgálatért az alábbiakban megállapított összegű térítési díjat kérhet:

a) ha a biztosított a 40. életévét még nem töltötte be:
aa) első fokon 6 550 Ft
ab) másodfokon 9 750 Ft
b) ha a biztosított a 40. életévét betöltötte, de a 60. életévét még nem érte el:
ba) első fokon 4 350 Ft
bb) másodfokon 6 550 Ft
c) ha a biztosított a a 60. életévét betöltötte, de a 70. életévét még nem érte el:
ca) első fokon 2 200 Ft
cb) másodfokon 4 350 Ft
d) ha a biztosított a a 70. életévét betöltötte:
da) első fokon 1 150 Ft
db) másodfokon 2 200 Ft

7. Kell-e fizetni a tüdőszűrésért, ha az a munkavégzés feltétele?

A munkavégzéssel kapcsolatos orvosi alkalmassági vizsgálatok elvégzésére a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa köteles. A foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatásokat – amelyeket a munkavállaló az alkalmazása során igénybe vesz – nem az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozzák. Ennek következtében a tüdőszűrés – ha arra a foglalkozás-egészségügyi orvos beutalója alapján kerül sor – szintén nem számít az egészségbiztosítás által finanszírozott ellátásnak.

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóval a munkáltató szerződéses viszonyban áll, amelyben rögzítik az alkalmassági vizsgálatokért fizetendő ellenszolgáltatás mértékét. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalónak nem kell külön fizetnie a tüdőszűrésért, mivel az a munkaalkalmassági vizsgálat része, így annak költségeit – beleértve a tüdőszűrésről kiadott leletért fizetendő térítési díj összegét is – a foglalkoztató viseli.

8. Milyen feladatokat lát el a betegjogi képviselő?

A betegjogi képviselő az alábbi feladatokat látja el:

  • betegeknek segítséget nyújt a jogaik megismeréséhez és érvényesítéséhez,

  • segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében,

  • segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását,

  • a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál, illetve − a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben − eljár az arra illetékes hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget,

  • rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról, illetve a betegjogok érvényesüléséről az egészségügyi szolgáltatónál,

  • a tevékenysége során az egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatban észlelt jogsértő gyakorlatra és egyéb hiányosságokra köteles felhívni az egészségügyi szolgáltató vezetőjének, illetve fenntartójának a figyelmét, és azok megszüntetésére javaslatot tesz,

  • illetékességi körében az egészségügyi szolgáltató működési területére beléphet, a vonatkozó iratokba betekinthet, az egészségügyben dolgozókhoz kérdést intézhet,

  • különös figyelmet fordít az életkoruk, testi vagy szellemi fogyatékosságuk, egészségi állapotuk, illetve társadalmi-szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott helyzetben lévők betegjogi védelmére, valamint az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos panaszokra, meghatalmazás alapján képviseli a beteget a követelmény megsértésének megállapítására irányuló hatósági eljárás során.

9. Beutalhat-e további vizsgálatra a szakorvos, ha beutaló nélkül veszem igénybe az egyébként beutalóköteles (pl. reumatológiai, belgyógyászati) ellátást?

Nem. A hatályos szabályok szerint további vizsgálatok elvégzése céljából a szakorvos nem utalhatja be a beteget más szakrendelésre.

10. Milyen következményekkel jár, ha a beutalóköteles ellátást beutaló nélkül veszem igénybe?

Amennyiben a beutalóköteles rendelésre beutaló nélkül megy, az adott szakrendelés visszairányítja a beutaló kiállítására jogosult egészségügyi szolgáltatóhoz, feltéve, hogy az azonnali beavatkozás szükségessége nem merül fel. Amennyiben továbbra is kéri a beutaló nélküli ellátást, akkor az intézmény az általa meghatározott térítési díj ellenében – az arról való előzetes tájékoztatást követően – jogosult azt nyújtani.

11. Laborvizsgálatot, illetve röntgent igénybe vehetek-e beutaló nélkül?

Laborvizsgálat és az ún. képalkotó diagnosztikai ellátás (így a röntgen is) csak beutalóval vehető igénybe.

12. Kell-e beutaló akkor, ha sürgős orvosi ellátásra van szükségem?

Beutaló nélkül is felkeresheti a szakorvost és a fekvőbeteg-gyógyintézetet akkor, ha Ön úgy véli, hogy egészségi állapota indokolja az azonnali beavatkozást, és azzal, hogy előzetesen a beutaló orvoshoz fordulna, az ellátása jelentős késedelmet szenvedne. Az adott szakrendelés vagy kórház a vizsgálatot követően dönt arról, hogy Önnek tényleg sürgős orvosi ellátásra van-e szüksége. Amennyiben a vizsgálat során kiderül, hogy egészségi állapota szerint mégsem igényel sürgősségi beavatkozást, az orvos a beutalásra jogosult orvoshoz irányítja. Ha Ön továbbra is kéri az ellátást, az orvos tájékoztatja az ilyen módon igénybe vett szolgáltatásnak az intézmény által meghatározott térítési díjáról.

13. Beutalhat-e a háziorvosom MRI vizsgálatra?

Az MRI, CT illetve DSA vizsgálatokra kizárólag szakorvos utalhatja be.

14. Hol vehetem igénybe a szakellátást, illetve a kórházi ellátást?

A beutaló orvos Önt a bejelentett lakóhelye vagy bejelentett tartózkodási helye szerint ellátásra kötelezett járóbeteg-szakellátásra, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézetbe, illetve ha a beutaló orvos az Ön választott háziorvosa, akkor annak telephelye/székhelye szerint ellátásra kötelezett járóbeteg-szakellátásra utalhatja be.

15. Kizárólag a területileg ellátásra kötelezett szakrendelésre és kórházba utalhat az orvos?

Nem. Ha Ön egy olyan szakrendelőben vagy kórházban szeretné kezeltetni betegségét, amely ellátásra területileg nem kötelezett, kérheti beutaló orvosától az Ön által választott intézmény megkeresését. Ilyen esetben a megkeresett egészségügyi szolgáltató 48 órán belül a beutaló orvos vagy Ön felé írásban nyilatkozik arról, hogy tudja-e Önt fogadni.

16. Meddig érvényes a beutaló?

A hatályos jogszabályok nem rendelkeznek a beutaló érvényességéről, így annak érvényessége jogszerűen nem korlátozható.

17. Nem részesültem megfelelő kiszolgálásban a gyógyszertárban, több gyógyszeremet csak máshol tudtam kiváltani. Hová fordulhatok?

A gyógyszertárak szakmai felügyeletét, illetve a gyógyszerellátással kapcsolatos panaszokat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat vizsgálja ki, ezért javasoljuk, hogy ezen szervhez forduljon bejelentésével. A gyógyszertár működésével kapcsolatos panasza esetén közvetlenül a gyógyszertár vezetőjét is keresheti, aki köteles a panaszát kivizsgálni és ennek eredményéről legkésőbb harminc munkanapon belül írásban tájékoztatni Önt. Amennyiben nem elégedett a válasszal, a bejelentése további vizsgálatát a regionális tisztifőgyógyszerésztől kérheti. Az alábbi linkre kattintva találja a területileg illetékes ÁNTSZ elérhetőségeit, ahová panaszát küldheti:
http://www.antsz.hu/portal/portal/elerhetoseg_43.html

18. Az ország egy másik pontján szeretném magam gyógykezeltetni. Kérhetek-e támogatást az odautazáshoz?

Egyrészt igényelhet utazási utalványt abban az esetben,

  • ha orvosszakértői vizsgálatra utalták vagy rendelték be, vagy
  • a beutalás olyan egészségügyi intézetbe történik, amely az Ön területi ellátására kötelezett, vagy ennél közelebb eső intézménybe, vagy
  • az ellátásához szükséges feltételekkel rendelkező egészségügyi intézményhez utalták be, amely a lakóhelyéhez a legközelebb esik, feltéve, hogy az előzőekben megjelölt intézetek szakmailag nem alkalmasak a szükséges egészségügyi szolgáltatásokra.

Másrészt 2008. április 1-je óta utazási költségtérítési utalványt igényelhet, és ezzel díjmentesen utazhat az, aki

  • közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik, vagy
  • krónikus betegsége vagy állandósult egészségi állapota miatt legalább havi egy alkalommal kezelésre jár, illetve kúraszerű ellátást vesz igénybe, vagy
  • akit betegsége, állapota miatt nem tudnak ellátni a lakóhelye szerint illetékes egészségügyi szolgáltatónál, azaz orvosszakmai indokok alapján egy távolabbi intézményben kell a kezelést elvégezni,
  • valamint egy őt kísérő személy, ha az orvos szakvéleménye alapján a kísérő jelenléte indokolt.

19. Ki jogosult kiállítani az utazási költségeim megtérítésére szolgáló utalványt?

Az utazási utalvány kiállítására jogosult a beutalásra jogosult orvos (általában a háziorvos) a szakellátásra (vagy orvosszakértői vizsgálatra) történő beutaláskor; az egészségügyi szakellátás orvosa (és a gondozóintézet szakorvosa is), ha a beteget vizsgálatra, kezelésre utalja be, rendeli vissza, vagy éppen elbocsátja pl. fekvőbeteg-gyógyintézetből. Az utalvány kiállításának a beutaló kiállításával egyidejűleg kell történnie, mert a biztosított csak a kiállítás dátumát követő utazásához veheti igénybe a költségtérítést. Tehát az utalvány kiállítása a szakorvosi rendelés első felkeresésekor a háziorvostól kérhető, míg a további kezelések során, pl. ha a szakorvos visszahívja Önt, a szakorvos feladata annak kiállítása. A költségtérítési utalványt kizárólag a háziorvos és a házi gyermekorvos állíthatja ki.

20. Külföldi, nem uniós országban élő ismerősöm Magyarországra látogat. Mi a teendő, ha azt szeretnénk, hogy szükség esetén ő is térítésmentesen orvosi ellátáshoz jusson?

A Magyarország területén huzamosabb ideig tartózkodó külföldi állampolgároknak, ha hazájukkal nem áll fenn érvényes szociális biztonsági egyezmény, vagy más jogviszony alapján sem jogosultak egészségbiztosítási ellátásra, lehetőségük van az egészségbiztosítóval megállapodást kötni a magyarországi egészségügyi ellátásukra vonatkozóan egy előre meghatározott összegű járulék fizetésének vállalása mellett. Ismerőse ezt a magyarországi tartózkodási helye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárnál kezdeményezheti, ahol a részére egy, az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultságot igazoló nyomtatványt is kiállítanak.

21. Külföldi, nem uniós országban élő személynek mekkora összeget kell Magyarországon befizetnie azért, hogy az egészségügyi szolgáltatásokra jogosultságot szerezzen, illetve a befizetést követően mikortól jogosult igénybe venni az ellátásokat?

A külföldi személyek által fizetendő járulék, amely befizetésével jogosultságot nyernek az egészségbiztosítási ellátásokra, életkortól függő összegű. Nagykorú külföldi állampolgár a megállapodás megkötésének napján érvényes minimálbér (2010. január 1-jétől 73.500 Ft), a 18 évesnél fiatalabb gyermek, illetve a magyarországi oktatási intézményben nappali tagozaton tanuló külföldi állampolgár a minimálbér 30 %-ának (2010. január 1-jétől 22.050 Ft) megfizetésével szerezhet egészségügyi ellátásra jogosultságot. Az első hónapra esedékes járulékot nyomban a megállapodás megkötésekor, később pedig havonta előre, a jogosultsági hónapot megelőző hónap 12. napjáig kell megfizetni. A megállapodás a megkötését, vagyis az első befizetést követő hónap első napjától hatályos, de az első hat hónapban csak korlátozott mértékű ellátásra (sürgősségi ellátás) jogosít.

Lehetőség van azonban a megállapodás megkötésekor a hat hónapra esedékes járulékot visszamenőleg egy összegben befizetni, ebben az esetben a jogosult már a megállapodás megkötését követő hónap első napjától igénybe tud venni valamennyi finanszírozott egészségügyi szolgáltatást.

22. A munkáltatóm üzemorvosi vizsgálatra akar küldeni. Kötelező elmennem?

A munkáltatónak a munkavállaló egészségügyi megfelelőségéről minden esetben előzetes és − meghatározott munkakörökben − időszakos orvosi vizsgálat alapján kell döntenie, és a dolgozóit évente legalább egyszer üzemorvosi felülvizsgálatra kell küldenie. A munkavédelmet szabályozó törvény értelmében a munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, így különösen köteles a részére előírt orvosi alkalmassági vizsgálaton részt venni.

23. Az a gyanúm, hogy a munkáltatóm nem fizeti utánam a TB- járulékokat. Hol tudnék ennek utánanézni?

A társadalombiztosítási járulék munkavállalók utáni befizetésének megtörténtére, és az ezáltal fennálló egészségbiztosítási jogviszonyra vonatkozólag a lakóhelye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: REP) rendelkezik átfogó nyilvántartással. Abban az esetben, ha az Ön munkáltatója nem tett eleget a bejelentési kötelezettségének, 2008. január 1-je óta Önnek is lehetősége van okirati bizonyítást kezdeményezni a REP-nél. Ennek során, ha okirattal (pl. munkaszerződéssel, vállalkozói igazolvánnyal, diákigazolvánnyal stb.) valószínűsíti a jogviszony fennállását, a REP az egészségügyi ellátásra jogosultak között szerepelteti Önt a jogviszony rendezéséig. A jogviszony rendezése érdekében a REP felszólítja a jelentés teljesítésére az arra kötelezett munkáltatót, és egyidejűleg átadja az adatokat (és az okiratot) az adóhatóságnak, és az adóhatóság ellenőrzi a bejelentési és járulékfizetési kötelezettség teljesítését.

24. Hogyan kaphatok ellátást sürgős esetben?

Amennyiben sürgős szükség gyanúja áll fenn, tehát a vizsgálat vagy ellátás hiánya valószínűsíthetően életveszélyhez, súlyos vagy maradandó egészségkárosodáshoz vezethet, a betegfogadás előre megállapított sorrendje megváltozhat. Az azonnali ellátást igénylő eseteket természetesen soron kívül kell ellátni. Ezen állapot fennállásának megállapítása azonban orvosszakmai kérdés, amit az orvos csak erre irányuló vizsgálat alapján tud eldönteni. Ilyenkor az orvos az ellátást csak a vizsgálatot követően tagadhatja meg, amennyiben megállapítja, hogy az egészségi állapota mégsem igényel további azonnali orvosi ellátást.

25 .Kell-e térítési díjat fizetni a kullancs elleni védőoltásért?

Igen, mivel ez nem kötelező, hanem szabadon választható védőoltás. A beteg mind az oltóanyagért, mind az oltás beadásáért térítési díjat köteles fizetni. Az orvos a nem kötelező védőoltások beadásáért legfeljebb az oltóanyag árával megegyező térítési díjat kérhet, amelynek mértékét az általa kötelezően közzétett szabályzatában saját maga határozza meg. A térítési díj összegéről az egészségügyi szolgáltató (pl. háziorvos) még az oltás beadása előtt köteles a beteget tájékoztatni.

26. Kell-e fizetni az ápolási osztályon történő elhelyezésért?

Igen, napi 400 Ft részleges térítési díjat.

27. Kihez forduljak, ha új TAJ-kártyát szeretnék igényelni?

Ha az Ön TAJ-kártyája elveszett, megrongálódott, akkor új kártyát személyesen, 2200 Ft igazgatási szolgáltatási díj ellenében a lakóhelye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárnál igényelhet. Az alábbi linkre kattintva találja a területileg illetékes regionális pénztárak elérhetőségeit:
www.oep.hu/portal/page?_pageid=34,32912&_dad=portal&_schema=PORTAL

28. Hol igényelhetek Európai Egészségbiztosítási Kártyát?

A lakóhelye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárnál (melyek elérhetőségeit lásd az előző kérdésnél). Az EU Kártyát igényelheti személyesen a személyazonosságot igazoló okmány és lakcímkártya, továbbá a TAJ kártya birtokában, illetve 2009. október 1-jétől ügyfélkapun keresztül az OEP honlapjáról elérhető elektronikus formanyomtatvány kitöltésével. Az alkalmankénti kiállítás díjmentes, de a még érvényes EU Kártya pótlásáért lopás, elvesztés, megsemmisülés vagy rongálódás miatt 2.200 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell befizetni. Az EU Kártyával igénybe vehető ellátásokkal kapcsolatban bővebb információt az alábbi linken talál:
www.oep.hu/pls/portal/docs/PAGE/LAKOSSAG/OEPHULAK_EBELLAT/ELLATASMO/EU_KARTYA.PDF

29. Az orvosnál nem igazán kaptam érthető és megfelelő felvilágosítást az egészségi állapotommal és az elvégzett vizsgálatokkal kapcsolatban, pedig lennének még kérdéseim. Kihez fordulhatok?

Ön jogosult az egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra az egészségügyi ellátása során. Ez magában foglalja azt is, hogy részletes tájékoztatást kapjon többek között a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról, döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében, az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről, valamint később azok eredményéről (ugyanúgy az esetleges sikertelenségről is, illetve a várttól eltérő eredményről és annak okairól). Érthető módon kell, hogy megkapja a tájékoztatást, figyelemmel az Ön által feltett kérdésekre is – merthogy kérdezhet is orvosától.

Ezt egészíti ki az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga: az egészségügyi dokumentációjában foglaltakat Ön jogosult megismerni, abba betekinteni, illetve arról tájékoztatást kérni. Az egészségügyi dokumentáció tartalmáról való tájékoztatásért, valamint az abba történő betekintésért – amennyiben azokról másolatot külön nem igényel – nem kérhető térítési díj.

30. Kaphatok-e másolatot a zárójelentésemről vagy valamely vizsgálatról készül leletemről, ha az nincs nálam vagy elveszett?

Igen. A zárójelentésről, vagy bármely vizsgálatról készült leletről (akár papír alapon, akár képi diagnosztikai eljárással készült) másolatot térítési díj ellenében kaphat attól a kórháztól, szakrendelőtől, ahol Önt kezelték, illetve háziorvosától, amennyiben a zárójelentés egy példányát korábban odaadta neki. A másolat elkészítéséért fizetendő térítési díj összegét a kórház és a háziorvos is belső szabályzatban maga határozhatja meg, melynek összegéről az azt kérő beteget előzetesen tájékoztatni kell.

31. A háziorvos nem hajlandó felírni nekem egy adott gyógyszert. Megteheti-e?

Vannak olyan gyógyszerek, amelyeket az orvosok – szakképesítésüktől függetlenül – rendelhetnek a betegeknek, illetve rendelkezésre állnak olyan gyógyszerek is, amelyeket csak meghatározott szakképesítésű szakorvos írhat fel, vagy e szakorvos javaslata alapján egy meghatározott ideig (általában 6 hónapig) háziorvos is. Ha az adott gyógyszer a kizárólag szakorvos által rendelhető gyógyszerek körébe tartozik, akkor azt háziorvos nem jogosult felírni. Ha pedig szakorvosi javaslathoz kötött a gyógyszerrendelés, akkor a háziorvos ennek hiányában, illetve ennek lejártát követően sem írhatja fel a készítményt.

32. Váratlanul jött, súlyos (de nem életveszélyes) megbetegedésem miatt rendelési időben szakrendelésre megyek anélkül, hogy előre bejelentkeztem volna. Jogos-e, hogy hosszas várakozás ellenére nem lehetek biztos benne, hogy megvizsgálnak, és ha igen, akkor mikor?

A betegek fogadásának sorrendjét elsősorban a betegfogadási lista alapján végzik, ez határozza meg a vizsgálatok sorrendjét. Ha valakinek soron kívül van megbetegedése, ami nem fenyeget életveszéllyel vagy maradandó egészségkárosodással, ám az mégis orvosi ellátást igényel, akkor elsősorban megfelelően kell tájékoztatni arról, hogy az adott intézmény betegfogadási rendjének keretei között miként kerülhet sorra, és nagyjából mennyi időt kell várakozással töltenie. A betegfogadási rendet ugyanis úgy kell kialakítani, hogy az előre nem tervezhető, illetve a sürgős esetek is sorra kerülhessenek a rendelési időn belül. Ez szakrendelésenként eltérő lehet, de a betegeknek tájékoztatást ezzel kapcsolatban mindenhol kötelesek adni.

33. Mikor írható fel kiemelt, vagyis az alapösszegű támogatásnál magasabb támogatással egy adott gyógyszer?

Nem minden gyógyszerre vonatkozik a kiemelt támogatás. Ezek körét és a kiemelt támogatás összegét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közleményben határozza meg. Kiemelt támogatással egy adott gyógyszert csak az annak felírására jogosult szakorvos rendelhet, és csak abban az esetben, ha a beteg állapota megfelel a jogszabályban pontosan meghatározott feltételeknek. Az egyes gyógyszerekre vonatkozó kiemelt támogatással és rendelhetőségének feltételeivel kapcsolatban bővebb felvilágosításért forduljon szakorvosához.

34. A gyógyszertárban vényköteles gyógyszert adhat-e ki a gyógyszerész vény nélkül vagy nagyobb mennyiségben, mint ami a vényen szerepel?

A gyógyszertárban kiadható gyógyszer mennyiségét minden esetben az orvos által a recepten feltüntetett mennyiség határozza meg. Az orvosnak a rendelt gyógyszer mennyiségét úgy kell meghatároznia, hogy a beteg szakszerű gyógykezeléséhez szükséges legközelebbi orvosi vizsgálatig elegendő legyen. Ugyanakkor egy vényen legfeljebb 30 napra elegendő gyógyszermennyiség rendelhető. A gyógyszerész adhat kevesebbet, amennyiben a gyógyszer a kiszerelési mennyisége alapján a rendelt hónapit meghaladja, de többet nem. Olyan gyógyszert pedig, amelyet csak orvos írhat fel a betegnek, kizárólag az annak felírására jogosult orvos által kiállított vény ellenében adhatnak ki a gyógyszertárban.