Egészségbiztosítási Felügyelet

Várakozási idők statisztikái

INTÉZMÉNYI VÁRÓLISTÁK ÖSSZESÍTÉSE

2010. I. negyedév

2010 januárja és márciusa között növekedtek a várakozási idők a fekvőbeteg-ellátás nem sürgős műtéteire, és a járóbeteg-ellátásban is emelkedett az egy hónapot meghaladó előjegyzések aránya a rövidebb várakozásokhoz képest.

Intézményi várakozási idők böngészése

Várakozási idők a fekvőbeteg-ellátásban

A kötelezően vezetendő listák márciusi várakozási időit összehasonlítva megállapítható, hogy 11 beavatkozás esetében növekedett, 6 ellátási formánál csökkent, egynél pedig nem változott a várakozási idő jellemző középértéke 2009. december végéhez képest. A változás az előző év végéhez képest mindössze három beavatkozás típusnál maradt a ±10%-os sávon belül, a növekedés mértéke 10 esetben meghaladta a 10%-ot.

A 2009. december – 2010. március időszakban stabilan jelentő intézmények között a legnagyobb ingadozás az ortopédiai beavatkozások várakozási idejében volt tapasztalható. Míg a csípőprotézis-műtétre 2009 decemberében kiadott leghosszabb előjegyzési idők nem haladták meg az ezer napot egy helyen sem, addig ez márciusra már három intézményben (Eger, Kiskunhalas, Szombathely) is bekövetkezett. További egy kórházban (Sopron) haladta meg a várakozás a két évet. Térdprotézis-beültetésre márciusban (32 jelentő intézményből) 13 intézménynél jegyeztek elő egy évnél későbbre betegeket. Ezek közül négy intézményben kell három évnél is többet várni. Hét helyen viszont csökkent a várakozási idő.

Emelkedés volt tapasztalható az 1. negyedévben a nagy tömegben végzett szürkehályogműtétek esetében is: a tipikus várakozási idő 90 napról 146-ra nőtt.

Az intézmények közötti legnagyobb különbség a nem sürgős esetben végzett gerincstabilizációs műtétek esetében tapasztalható. Míg a legtöbb műtétet végző intézményben 3 év a várakozási idő, több olyan szolgáltató is van, amely ugyanezt a műtétet 1 hónapon belül el tudja végezni.

Az elektív kardiológiai beavatkozások közül az elektrofiziológiai vizsgálatra adott előjegyzések hossza egy hétre mérséklődött, a diagnosztikus szívkatéterezés, PTCA, radiofrekvenciás katéterabláció esetében a várakozási idő – nem sürgős esetben – jellemzően 40 nap maradt az év első három hónapjában.

A tételes várólista-jelentések összesítése után megállapítható, hogy március végén összesen 20.000 beteg szerepelt az intézményi várólistákon. Egy hónapban kb. 15-20 ezer olyan beavatkozás történik Magyarországon, amelyre kötelező várólistát vezetni.

További részletek:

Intézményi várólisták összesítése

Várakozási idők a járóbeteg-ellátásban

A várható várakozási idők megoszlásának elemzése alapján elmondható, hogy a szakrendelések majdnem felénél az átlagos várható várakozási idő továbbra sem éri el az egy hetet, azonban a 4 hétnél hosszabb várakozással működő rendelések aránya 7% fölé nőtt. Jellemzően 4 hetet vagy annál többet kell várni az MRI, az endokrinológiai, anyagcsere és diabetológiai, és a gyermek-gasztroenterológiai szakrendelésekre. A fogszabályozás esetében továbbra is a hosszú nyugat-dunántúli várakozási idő okozza a magas országos átlagot.

Mind az egyes intézmények, mind a régiók, mind az egyes szakterületek között jelentős különbségek vannak. A régiók közül a negyedév végén a közép-dunántúli és az észak-magyarországi régiók lakosainak kellett a leghosszabb átlagos várakozási idővel szembesülniük.

További részletek:

Betegfogadási listák összesítése